A Pink Floyd az 1970 -es – 80-as évek egyik legmeghatározóbb rock zenekara. Hamar ismertté váltak fáradhatatlan kísérletező kedvükről. A főként folk, blues, pszichedelikus rock és szintetizátor zene elemeiből építkező dalaikkal a 70-es évek elején már sikereket értek el, de az ide vezető út hosszú volt
1. Echoes
Az 1964-ben alakult előd zenekar tagcserék és névváltoztatások hosszú során ment keresztül, mire összeállt a ma ismert felállás és a Pink Floyd név. David Gilmour (Girát, ének) 1968-ban csatlakozott a formációhoz. Innentől a zenéjüket három alapító tag, Roger Waters (basszusgitár, ének), Nick Mason (dob), Richard Wright ( billentyű, ének) mellett Gilmour szerzői munkája is alakította.
Egy filmzene album (Music From the Film More) és egy dupla lemez (Ummagumma) után 1970-ben adták ki az Atom Heart Mother-t, ami amellett, hogy megteremtette a lehetőséget az első amerikai turnéjukra, kijelölte a további zenei fejlődésük fő irányvonalát. Ezen album meghatározó felvétele a 23 perc hosszú Echoes.
Money
1973 -ban adták ki The Darkside of the Moon című lemezüket. Jól mutatja, mekkora szintlépés volt ez a zenekar számára, hogy ez a világ második legtöbbet eladott albuma, 50 milliós példányszámával. Ezzel megkezdődött a zenekar legtermékenyebbnek tartott korszaka, amikor a 3 fő szerző kölcsönösen inspirálta egymást és egy máig rengeteg előadót meghatározó stílust alkottak meg. Erről az anyagról az egyik legnépszerűbb dal a Money.
Wish You Were Here
Az 1975-ben kiadott Wish you were here a 73-as The Dark Side of the moon-hoz hasonlóan kritikai is és közönségsiker egyaránt. Az USA-ban és Európában is az eladási listák élére került az album. Címadó dala, a Wish yo were here máig az egyik legjátszottabb szerzeményük.
Another Brick in the Wall
A 70-es évek második felében Roger Waters átvette a dominanciát a zenekarban. Richard Wright hatása a zenére meggyengült, így a következő 1977-ben kiadott, Animal címre hallgató albumuk egy jóval gitár és szövegcentrikusabb darab lett. A kritika nem dícsérte egyöntetűen ezt a kiadványt és a piaci sikerei is mérsékeltebbek lettek, mint az előző kettőnek.
Itt jutunk el 1979-be, következő dupla lemezükig, az azóta megkerülhetetlen rockoperáig: The Wall. Érdekesség, hogy albumként nem érte el a The dark side of the Moon sikereit. Az 1982-ben bemutatott, Alan Parker rendezésében készült The Wall filmnek köszönhetően azonban ez az album évekig terítéken maradt és azóta is egyet jelent a Pink Floyd-dal.
High Hopes
A 70-es évek végére szétbomlott az egység a csapatban. Roger Waters annyira ragaszkodott elképzeléseihez, hogy az sok konfliktust generált a többi taggal. Ennek első következményeként 1979-ben Richard Wright kikerült a zenekarból. A 80-as évek munkáira ez rá is nyomta a bélyegét, míg végül 1985 végén Waters kilépett a Pink Floyd-ból. Ezt követően jogi viták voltak a tagok között a névhasználat és a dalok jogviszonyáról. Erről aztán peren kívül megegyeztek, így a David Gilmour és a többi zenekartárs tovább használhatja a Pink Floyd nevet és a legtöbb korábbi dalt is játszhatják.
Richard Wright visszatért a már David Gilmour vezette zenekarba. 1987-ben kiadták az A Momentary Lapse of Reason albumot. Az ezt követő években válogatás és koncertalbumot is megjelentettek, majd 1994-ben kiadták a The Division Bell -t. Az új album világszerte az eladási listák élére került. Ennek az albumnak egyik legismertebb dala a High Hopes.
2005-ben a rendezvény legnagyobb szenzációjaként összeállt a legsikeresebb felállás és a Pink Floyd Roger Watersszel kiegészülve játszott a Live 8 koncertjén. Ekkor már 24 éve nem állt egy színpadon Gilmour és Waters. Ennek az eseménynek nem lett közös folytatása. 2014-ben The Endless River néven jelent meg utolsó stúdió albumuk, David Gilmour nyilatkozata alapján már nem terveznek többet kiadni.
Tetszett a cikk? Kedvelj minket facebook-on és elsőként értesülhetsz legújabb híreinkről. -–>Facebook oldalunk
