Miután meghoztuk a döntést, hogy beszerzünk egy ruhaszárító gépet, már csak az a feladat vár ránk, hogy megtaláljuk az igényeinknek és lehetőségeinknek leginkább megfelelőt. Elsőre összezavaró lehet a sok lehetőség és információ. Mosó-szárítógépek, kondenzációs és hőszívattyús szárítógépek tömkelege ígér tökéletesen száraz, gyűrődésmentes ruhákat és páramentes otthont, de nem feltétlenül érdemes elcsábulni az első szembejövő készülékkel. Ebben a cikkben igyekeztünk összeszedni minden vásárlási szempontot és fontos információt, ami szükséges az ideális szárítógép kiválasztásához.
Mosó-szárítógép vagy szárítógép?
Ahhoz, hogy eldöntsük, melyik felelne meg az igényeinknek, 2 fő szempontot érdemes megvizsgálnunk.
Rendelkezésre álló hely: Ha azt szeretnénk, hogy minél kevesebb helyet foglaljanak el a lakásból a mosásra és szárításra használt eszközeink, kézenfekvő választásnak tűnhet egy mosó-szárítógép. Hiszen 2 feladatot lát el egyben. Azonban ezt a képet árnyalhatja az, hogy amennyiben a helyiség belmagassága és elrendezése engedi, összeépítő keret segítségével a mosógépet és a szárítógépet egymásra is helyezhetjük, így csak akkora területet foglalnak el, mintha egy készülékünk lenne. Egy mosó-szárítógép általában 85 cm magas, 60 cm széles és 50-60 cm mély. A szárítógépek esetében az általános méret 85 cm magasság, 60 cm szélesség és 60 cm mélység. Léteznek keskeny szárítógépek, ezek esetében a mélység lecsökkenhet akár 45 cm-ig.
Szárítási kapacitás: A mosó-szárítógépek esetében egy 7 kg mosási kapacitású gép szárító kapacitása általában jóval kevesebb, 4 kg körül alakul. Ezért egy több fős háztartásnál ez kevésnek is bizonyulhat. Ezzel ellenben szárítógép esetében nagy általánosságban 7 kg vagy a feletti kapacitásúról beszélhetünk.
Költséghatékonyság: Egy mosó-szárítógép, ami egy kisebb háztartás számára megfelelően képes elvégezni a mosás és szárítás feladatát, 100 000 Ft-tól elérhető, 150-200 000 Ft között már remek tudású gépek kaphatók. Ha viszont külön szeretnénk szárítógépet és mosógépet vásárolni, még a legköltséghatékonyabb megoldás is minimum 140 000 Ft-ból hozható ki és akkor egy belépő tudású mosógépről és egy alap, kondenzációs szárítógépről beszélünk. Ha a mosógép és szárítógép esetében is komolyabb igényeket támasztunk, akkor 200-300 000 Ft-ot rá kell szánnunk a beszerzésre.
Kondenzációs vagy hőszivattyús szárítógép?
A szárítógépeket 2 fő kategóriára oszthatjuk: Kondenzációs és légkivezetéses.
A légkivezetéses szárítógép a pára formájában összegyűjtött nedvességet egy csövön keresztül kivezeti a készülékből. Ez a technológia nálunk nincs elterjedve, ezért ezzel a továbbiakban nem foglalkozunk.
A kondenzációs szárítógép az a megoldás, aminél nincs szükség külső elvezetésre. Ennek a technológiának két alkategóriája a köznyelvben kondenzációs, illetve hőszivattyús szárítógépként megkülönböztetett gépek. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy minden hőszivattyús szárítógép kondenzációs, de nem minden kondenzációs szárítógép hőszivattyús. 🙂
Kondenzációs szárítógép: A készülék a behelyezett ruhák nedvességével telített meleg levegőt keringeti, majd a kondenzátorba terelve az ott található hideg levegő segítségével lehűti. A hűtés hatására a nedvesség kicsapódik és egy tartályba kerül, a levegő pedig tovább kering. Ez a folyamat 65-80 c°-on megy végbe. A szárítási program befejeztével egy kihúzható tartályban lesz a ruhákból eltávolított víz, amit könnyedén kiönthetünk a lefolyóba.
Hőszivattyús szárítógép: Ahogy fentebb is szóba került, itt is kondenzációs technológiával van dolgunk. Nem szükséges kivezetni, a ruhák szárítása levegő keringetésével történik. Mi a különbség? Az ördög a hűtőközegben rejlik. A hőszivattyús technológia egyedi hűtőközeget használ, ami a hideg és meleg levegő találkozásakor felszabaduló meleg levegőt egy kompresszor segítségével felhasználja a bent keringő levegő melegítésére. Ennek és az alacsonyabb 50 c°fok körüli szárítási hőmérsékletnek köszönhetően a hőszivattyús szárítógép energiaszükséglete jóval alacsonyabb.
Fogyasztás, teljesítmény:
A szárítógépek esetében is minden esetben tartozik a készülékhez energiacímke. A szárítók energiacímkéjén a következő adatokról tudunk tájékozódni:
- Energiaosztály: A-tól D-ig terjedő skálán jelölik a termék besorolását. A kondenzációs szárítógépek besorolása „B”, míg a hűszivattyús modellek az ennél jobb „A” és annak „+”-os változataival vannak megjelölve. Ez, ahogy fent is kitértünk rá, azt jelenti, hogy a sima kondenzációs gépek energia felhasználása jóval magasabb, mint a hőszivattyús társaiké.
- Éves áramfogyasztás: Számszerűen is megjelenítésre kerülnek az energiacímkén a fogyasztási adatok. kWh/annum (kWóra /év) mértékegységgel az adott készülék éves áramfogyasztását látjuk. Mivel háztartásonként változó, hogy milyen gyakran kerül elindításra, ezért ez az adat csak viszonylagos. A készülékek gyártói oldalán és használati útmutatójában általában feltüntetésre kerülnek a szárítási programok ciklusonkénti fogyasztása. Akinek kiemelten fontos tényező a fogyasztás, annak érdemes ezeket áttekintenie, hogy pontosabb képet kapjon.
- Szárítási idő: Egy a készülékhez tartozó általános pamut program időtartama is feltüntetésre kerül az energiacímkén, egy óra piktogrammal. Ez általában 150-200 perc.
- Ruha kapacitás: A szárítógép ruha kapacitása egy póló piktogram kíséretében tüntetik fel.
- Zajszint: Sok háztartásban elsődleges szempont a szárító működési hangereje. Az energiacímkén ez is meg van adva, dB-ben.
Szárítási Programok
A szárítógépekre is igaz, hogy vannak alapvető programok, ami gyártónként akár változó megnevezéssel, de minden készülékben megvannak. Ilyen a „Pamut program”, ami átlagos nedvességű pamut textíliák szárítását szolgálja. Vagy a „Vegyes program”, amiben pamut és szintetikus textíliákat akár együtt is száríthatunk. Ezen kívül a legtöbb készülék fel van vértezve ágyneműk, függönyök és más nagyobb anyagok szárítására alkalmas programmal, „Kímélő programmal” a gyapjú és hasonlóan kényes ruhadarabok miatt.
Továbbá vannak nem minden készülékben megtalálható speciálisabb programok. Ezek közül hasznos lehet a „Frissítő program”, aminek segítségével egy nem lekoszolódott ingek mosás nélkül felfrissíthetünk. A legkülönfélébb energiatakarékos és idő megspórolását szolgáló intelligens programok, amelyek segítségével a szárítás gazdaságosabb vagy jóval gyorsabb is lehet. Nem utolsó sorban pedig vannak vasalást könnyítő programok, amiknek köszönhetően akár a vasalás egész megpróbáltatásától megmenthetjük magunkat.
Tehát mindenképpen érdemes a szárítógép kiválasztásakor áttekinteni a készülék kínálta program választékot is, mert e téren is nagy különbség lehet két készülék között.
Kijelző, késleltetett indítás
A szárítógépek esetében is előnyös tulajdonság, ha van a készüléknek kijelzője. Ez általában a programból hátralévő idő visszajelzését szolgálja. Olyan nem fix programok esetében, ahol a ciklus időtartama függ a ruha nedvességtartalmától és mennyiségétől is, különösen nagy segítség lehet, ha a szárítógép kijelzi a hátramaradt időt. Hiszen ezek a programok nem sztenderd hosszúságúak.
Késleltetett indítás: majd minden szárító rendelkezik késleltetett indítási lehetőséggel. A kijelző nélküli modellek esetében ez általában fix 3/6/9 órával későbbi startot jelent. A kijelzővel rendelkező gépeknél viszont a legtöbb esetben rugalmasabban beállítható a szárítás kezdetének ideje.
Összegzés:
A számunkra ideális szárítógép kiválasztásához a legegyszerűbb út, ha a fenti szempontok alapján végiggondoljuk a saját igényeinket. Ha ez megtörtént, onnantól már sokkal könnyebb és kézenfekvőbb lesz a választás.
Tetszett a cikk? Kedvelj minket facebook-on és értesülj elsőként legújabb híreinkről. ? –>Facebook oldalunk
